HTML: http://ancientsource.daphnet.iliesi.cnr.it/texts/Laertius/II,57it
RDF: http://ancientsource.daphnet.iliesi.cnr.it/texts/Laertius/II,57it.rdf
[57] Τήν τ' Ἀνάβασιν, ἧς κατὰ βιβλίον μὲν ἐποίησε προοίμιον, ὅλης δὲ οὔ˙ καὶ Κύρου Παιδείαν καὶ Ἑλληνικὰ καὶ Ἀπομνημονεύματα˙ Συμπόσιόν τε καὶ Οἰκονομικὸν καὶ Περὶ ἱππικῆς καὶ Κυνηγετικὸν καὶ Ἱππαρχικόν, Ἀπολογίαν τε Σωκράτους καὶ Περὶ πόρων καὶ Ἱέρωνα ἢ Τυραννικόν, Ἀγησίλαόν τε καὶ Ἀθηναίων καὶ Λακεδαιμονίων Πολιτείαν, ἥν φησιν οὐκ εἶναι Ξενοφῶντος ὁ Μάγνης Δημήτριος. λέγεται δ' ὅτι καὶ τὰ Θουκυδίδου βιβλία λανθάνοντα ὑφελέσθαι δυνάμενος αὐτὸς εἰς δόξαν ἤγαγεν. ἐκαλεῖτο δὲ καὶ Ἀττικὴ Μοῦσα γλυκύτητι τῆς ἑρμηνείας˙ ὅθεν καὶ πρὸς ἀλλήλους ζηλοτύπως εἶχον αὐτός τε καὶ Πλάτων, ὡς ἐν τῷ περὶ Πλάτωνος λέξομεν. | [57] l'Anabasi, con un proemio per ogni singolo libro, non generale; Ciropedia, Elleniche, e Commentari; Simposio e Economico e Sull'ippica e Cinegetico e Ipparchico, Apologia di Socrate, Entrate dello Stato, Ierone o Della tirannide, Agesilao, Costituzione degli Spartani, Costituzione degli Ateniesi, che Demetrio di Magnesia non attribuisce a Senofonte. 184* Si dice che egli avviò alla gloria i libri di Tucidide 185* fino ad allora ignoti col pubblicarli, mentre avrebbe potuto appropriarsene. Per la dolcezza della sua prosa era chiamato anche Musa Attica. Perciò egli e Platone furono gelosi l'uno dell'altro, come diremo nella Vita di Platone. 186* |